A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben.

A tárlat jól tükrözi napjaink összetett, az uralkodó stílusirányzatoktól elszakadó jelenségeit, a különböző alkotói attitűdök, felfogások, sokoldalú művészi megnyilvánulások egymás mellett élő, gazdag világát. A szakemberek és a közönség számára is izgalmas esemény felfedezni a művek sokszínűsége között kirajzolódó tendenciákat és eltéréseket.

A monumentális, robusztus szobroktól a filigrán, könnyed grafikákig, a letisztult geometrikus absztrakciótól a humorral átitatott műveken át a barokkos telítettségű figurális kompozíciókig terjedő széles palettán valamennyien rátalálhatunk a minket megérintő művekre.

A klasszikus anyagokkal és képzőművészeti technikákkal készült alkotások mellett a jellemzően kortárs eszközök és alkotói eljárások, s a mai ember számára elérhető matériák –ez esetben műtárggyá formált anyagként – is szerepelnek a tárlaton. Nem ritka a konceptuális indíttatású, de a nagy művészeti hagyományokat követő, többek között az ábrázoló jellegű alkotás sem. Virtuóz módon megalkotott, realisztikus formanyelvű, bravúros művek és erős gesztusokkal készített, drámai hatású, nagyszabású nonfiguratív alkotások is láthatók a válogatásban.

A Műcsarnok tereit a festmények és grafikák mellett különös intenzitással veszik birtokba a plasztikai művek, szobrok és a térben megnyilvánuló, kifejezetten izgalmas installációk. Láthatunk műveket, melyek ágakból épültek össze műtárggyá, másokban az alumínium, az acél, a bronz és textil, különféle fa, műanyag, sár, gumi, kerámia, csont, üveg, víz, különböző fajtájú kövek és kompozit anyagok is megjelennek.

A Szabadjáték mint tematika vagy hívószó pontosan kifejezi a tárlat alapvető lényegét. Mindemellett nincsenek tabuk és prekoncepciók, nincsenek elvárások és diktátumok – csak művészet és szabad játék. A célunk annak bemutatása, milyenek is vagyunk, azaz milyen a jelenkori művészet, ami éppen ezekben az években születik Magyarországon. 

Szurcsik József
kurátor