Kácser László

képzőművész | 1964, Budapest

Újabb munkáimban a régi-új camera obscurát, mint a látványt a képalkotás előtt célzottan átíró optikai eszközt használom a megkeresett környezetben, díszletben beállított jelenetek rögzítésére. Az összefüggő egyedi képek történetek hosszú pillanataiból képsorozatokká válnak. Az eszköz egyedi építésének, belső kialakításának és anyagainak segítségével a látvány analóg módon töltődik fel egy sajátos atmoszférával, ami objektben, fényinstallációban, illetve festékkel vászonra írva válik képpé. A munkafolyamat fontos alapja az eszközzel és használatával, illetve a készülő képek anyagaival és technikájával történő folyamatos kísérletezés, összefüggésben a téri és képi-tartalmi elemekkel az érzelmi atmoszféra legérzékenyebb kifejezése érdekében.